You are here: Home // Siker // Spiritualitás és szerelem

Spiritualitás és szerelem

Mit gondoltok létezik vajon Igazi Nagy Szerelem?

Szerintem létezik.

De sokan úgy gondolják, hogy nem. Talán ezért is nehéz megtalálni. Mert már nem is hiszünk benne igazán. Mert a szüleinktől kevesen látjuk ennek bizonyítékát. Mert nincs élő példa a környezetünkben. Nehéz olyasmiben hinni, amivel még soha nem találkoztunk.

 

Sokan úgy képzelik a nagy szerelmet, hogy amikor meglátják az illetőt, akkor rögtön tudni fogják, hogy ő AZ. Sokan meg úgy, hogy vele minden tökéletes, idilli, tudnak egymás minden gondolatáról, egy hullámhosszon vannak, stb. Nem állítom, hogy nem létezik ilyen, de ne ez legyen elvárás (az első pillanatban).

Ez inkább egy hosszabb tanulási folyamat, amikor is megismerjük a másik embert, felfedezzük az értékeit, és ápoljuk a kapcsolatot. Én sokkal inkább hiszek abban, hogy ha két ember kitart egymás mellett „jóban-rosszban” akkor kialakul köztük egy olyan kapocs, ami akár örökre is szólhat.

 

Nem tartom jónak, hogy két ember együtt éljen, ha nem boldogok együtt. Mindkét embert megfosztja az ilyen házasság a továbblépéstől és a boldogságtól.

De azt sem tartom jónak, hogy az első nehézségnél a válás a megoldás.

A problémát én az elhamarkodott döntésben látom. Mert a legtöbben nem tudják, hogy mit akarnak, mit várnak a házasságtól. Nem tudják, hogy mivel jár.

 

Olvastam egyébként egy remek példát a párválasztási szokásokra. Van aki bögréből szeret inni, és van aki pohárból. Ha nincs a közelében bögre, az ember hajlamos inni a pohárból. Persze, ahogy telik az idő, egyre jobban zavarja, hogy pohárból kell innia, így elkezdi rávenni a poharat, hogy „kértelek már számtalanszor, hogy növessz ide oldalra egy fület”. „Kezd idegesíteni, hogy nincsenek rajtad pöttyök”. Pedig kereshetne akár egy bögrét is.

Pedig ez egy olyan háború, amit nem lehet megnyerni. Saját megfigyelésem, hogy azok a nők akik meg tudják változtatni a párjukat (ún. papucs) totál boldogtalanok. Mint a víz, ami kiömlik, betöltenek minden rendelkezésre álló teret, ameddig hagyják nekik. Minden irányítást átvesznek.

Aztán persze ott a másik oldal, akinek meg kell mondani szóról szóra, hogy mi legyen, és csak sodródnak az életükben különböző férfiak rabszolgájaként.

Sokan mivel nem hisznek az igazi létezésében, egy pohárral élnek a bögréjük helyett. És csodálkoznak, hogy valami nem stimmel.

 

A házasok sok esetben ráadásul frusztráltak. Ugyanis amikor a házasulandók úgy döntenek, hogy összekötik az életüket a saját egyéni boldogságuk miatt teszik azt. Mi van a legtöbb szeretlek mögött? Az, hogy „akarlak”, mert nekem most jó. Ahogy telik múlik az idő, lecseng az újdonság, egyre kevesebbszer történik meg, hogy a másikra úgy figyelünk mint a kezdeteknél.

Persze tudjuk, hogy nem csak a randik alatt kell „boldoggá tenni” a másik felet, hanem mindig. De most ebben a felgyorsult világban, ember legyen a talpán aki 10 óra munka után, gyereknevelés mellett, a takarítás stb után még érez magában energiát hogy csak úgy meglepje a párját valamivel.

Ekkor jön a frusztráció, a boldogtalanság, elégedetlenség. Mert ki az aki így képzelte el a házasságosdit. Ki ilyenkor a hibás? Természetes hogy a másik fél, „hiszen nem tesz boldoggá.”

Valójában ez egy kölcsönös dolog. És nyilván az odafigyelés, a kölcsönös tisztelet, a bizalom, a másik megértése, elfogadása amire alapozva fenn lehet tartani a másik fél figyelmét is.

 

Nézzük miért is rossz még, ha eddig nem volt még elég, hogy nincs élő példánk, és tapasztalatunk, hogy létezik igazi szerelem.

Sajnos mindenki áltatja magát. Önmagával és a párjával kapcsolatban is. Amikor valaki elkezd tetszeni, az ember automatikusan mérlegeli a lehetőségeket.

„Még akár össze is illhetünk.”

Idővel aztán ez átalakul és az lesz belőle, hogy

„Majd összeillünk”.

Hajlamosak vagyunk az apróbb hibákon átsiklani, mondván, hogy majd csak megváltozik.

 

Pedig nem az lenne egy kapcsolat lényege, hogy megdolgozzuk a másik felet, hanem hogy olyat találjunk aki tényleg a másik felünk. Akivel alapjaiban megegyezünk. Így sem egyszerű összecsiszolódni, de annál lényegesebben könnyebb, mint betörni valakit. Mert ez bizony az.

Hány párnál látni hogy az egyik fél veszített, a másik nyert. És az hagyján, hogy aki veszített, mennyit veszített (önmagát). De még az sem boldog aki nyert. Hiszen, hogy szerethetné viszont egy „leigázott” ember? És hogy szerethet ő olyan embert, aki nem önmaga?

Ha rosszul választasz akkor csak áldozat és önfeladás vár. Ha jól akkor kompromisszumok. Ha biztos lehetne benne mindenki, hogy van Igazi, akkor nem érné be kevesebbel.

 

Mi a valóban fontos? Legyenek közösek az értékek, a célok, az álmok a másik szeretete, bizalom. Hogyan mondhatod/gondolhatod, hogy szereted a párod, ha elveszed az álmait? Hányszor hallom, hogy a párom nem engedi ezt v. azt, vagy hülyeségnek tartja amit csinálok, nem támogat, inkább lebeszél súlyosabb esetben akadályoz.

 

Bizalom

Amit általában nem sokszor lehet eljátszani. Szerintem ez a leglényegesebb egy kapcsolatban. Ez az a sziklaszilárd alap, amire lehet építkezni. Ez olyan érzés, hogy tudod, hogy BÁRMI történik, számíthatsz a másikra. Bármi történik arról tudni fogsz. Nincs hazugság, félrevezetés, titkok. Nem kell nyomozni, 6. érzéket bevetni, hogy „vajon szeret még” „megcsalt?” stb. Éppen ezért a féltékenység kizárt.

Miért van szükség hazugságokra, titkokra? Mert az emberek nem hisznek a megértés erejében. A könnyebb utat választják és hazudnak. Pedig ezzel saját magukat minősítik. Mert ezzel azt mondják, hogy az az ember aki mellettem él nem képes engem megérteni, nem képes elfogadni úgy ahogyan vagyok. (Sokszor ez így van. De ki választotta?)

 

A bizalom folyománya, hogy az ember kiteljesedik az élete többi területén. Nyilván, hiszen nem kell energiát fektetnie a „nyomozásba, kételkedésbe, kétségekbe, és ezek szülte szorongásba stresszbe. Ez a rengeteg energiát kreatívan tudja felhasználni a munkájában, és az élete összes területén.

Annak aki még nem próbálta ezt, javaslom keresse meg a megfelelő partnert ehhez, szárnyakat fog kapni.

 

Az a kapcsolat ami titkokról, hazugságokról, áltatásról szól, soha nem romolhat el, mert valójában soha nem volt jó.

 

Joy

Written by Szűcs Andi

A kezdetektől fogva természetgyógyászként dolgozom, de akkor még kineziológiával, EFT-vel segítettem a hozzám fordulóknak. Kb. 5 éve foglalkozom biorezonanciás állapotfelméréssel, és táplálkozási tanácsadással, anyagcsere típusú diétákkal. Több ezer ember szervezetébe volt alkalmam bekukkantani, sok-sok látványos javulásnak voltam szemtanúja, és van pár baba is aki egy-egy diéta, méregtelenítés után örvendeztette meg (leendő) szüleit. Folyamatosan képzem magam, mert a szervezetünk egy nagyon bonyolult rendszer, bonyolult összefüggésekkel. Szerencsésnek tartom magam, mert a hobbim a munkám is.

Tags: , , ,

1 Response to " Spiritualitás és szerelem "

  1. Bernadett Berni via Facebook szerint:

    osztódott 🙂

Te mit gondolsz?

Copyright © 2009 Teljesség Forrása. All rights reserved.
Designed by Theme Junkie. Powered by WordPress.