You are here: Home // Gondolkodj! // Rabok vagyunk vagy szabadok?

Rabok vagyunk vagy szabadok?

Kezdjük a paradigmaváltásról szóló “Gondolkozz!” rovatot az egyik legkönnyebben kipukkasztható lufival a szabadsággal.

Azt hiszed szabad vagy. A médiából ömlik, hogy szabad vagy (mert megérdemled), érezd a szabadság ízét. Elhitetik veled, hogy te vagy a legfontosabb ezért mindent megérdemelsz. Valójában uraid tesznek rád, és nem néznek többnek mint egy rabszolgát.

Elgondolkoztál már azon, hogy mit jelent a szabadság? Gondolod, hogy amit annak hiszel tényleg az a SZABADSÁG? Az a legszánalmasabb rab, aki szabadnak hiszi magát, mert képtelen észrevenni saját börtöne rácsait. Az első lépés a szabadság felé, hogy leszámolsz az illúzióval, hogy önmagadat szabadnak képzeled. Levertem a biztosítékot? Azt hiszed elgurult a gyógyszerem?

Gondold csak végig egy átlagos hétköznapod! Reggel szabadon felkelsz a vekker csörgésére és már kezdődik is a napi „szabadságod”. Szabad bemenned a munkahelyedre, szabad engedelmeskedned a főnökeidnek, szabad mások érdekeit szolgálni és szabad másoknak profitot termelni. Eközben végig arra gondolhatsz, hogy szabad vagy. Hiszen életed nem egy cellában telik és nem látsz börtönőröket sem. De valóban azt gondolod, hogy te bármikor elmehetsz bárhová, bármennyi időre “szabadságra” az egész családoddal? Vagy azok közé tartozol, akik fél évig szervezkednek, kérnek, könyörögnek, cserélgetnek, variálnak mire sikerül összehozni 1 hetet közösen a párjukkal? Kezded kapisgálni, hogy miről beszélek?

Persze a szabadság látszatára nagyon ügyelnek az uraink, mert a szabad emberek soha nem lázadnak. Nincs miért lázadniuk. Lázadni csak az tud, aki felismeri, hogy szolga, élete csak szánalmas rabság és azok akiket vezetőinek hisz nem mások mint börtönőrök, akik jó pénzért bármilyen gazdát kiszolgálnak. [Félre ne érts! Lázadáson egyfajta tudati, gondolkodásbeli változtatást értek, nem pedig hőzőngést és céltalan utcai rendbontást. Mivel a tudatunk határozza meg a valóságot, ezért a tudati változások erőszakmentesen átrendezik a valóságunkat.]

Hogy még mélyebbre süllyedj a szabadságod és jóléted illúziójába eltorzítják az oktatásodat a tények meghamisításával. Elhitetik veled, hogy egy egyre jobban fejlődő világban élsz és ezen fejlődés miatt egyre könnyebb az életünk. Ugyanakkor a “folyamatos fejlődés” eredményeként, nem azt látjuk, hogy az emberek egyre kevesebbet dolgoznak, mert a hatékonyabb eszközök használata által felszabadul idejük. Ami látszik, az ennek az ellenkezője. Egyfajta túlhajszoltság és ennek következménye a mesterséges elbutulás.

Mondok egy példát, ami jól meg fogja vitatni az oktatás eltorzítását, a mai ember túlhajszoltságát és az ebből következő elbutulást is. Most nem csak arról beszélek, hogy még 100 évvel ezelőtt is a nőknek nem kellett munkahelyen dolgozniuk (sőt a férj szégyene volt, ha mégis rákényszerült a feleség). De nem csak a nők dolgoztak kevesebbet, hanem a férfiak is heti 5-8 órával kevesebbet dolgoztak, mint manapság.

Voltak persze időszakok és bizonyos rétegek (jellemzően a szaktudással nem rendelkező városi proletárok), akiket gyakorlatilag rabszolgaként kezeltek. De fontos tudni, hogy ez mára jelentősen felnagyítva került be a köztudatba pl. Engels A munkásosztály helyzete Angliában című írása miatt. Ne felejtsük el, hogy egyrészt Engelsnek érdeke volt felnagyítani bizonyos dolgokat, másrészt csak az épp iparosodó Anglia betanított (szakképzetlen) munkásairól írt; harmadrészt a rossz táplálkozásuk egy természeti katasztrófára vezethető vissza, aminek következtében az egész országban rossz vagy semmilyen termésátlagok voltak. A proletárokról egy későbbi cikkemben még írok…

Nézzük meg a parasztság helyzetét a középkortól úgy általában. A városi legendák szerint (amiket történelem címén tanítanak) látástól-vakulásig dolgoztak, ennek ellenére éheztek és még sanyargatva is voltak a “vérszívó” földesurak által. Eddig a legenda, de gondoljuk végig a józan paraszti ésszel. Egyrészről írásos feljegyzésekből, törvénykönyvekből tudjuk, hogy szigorúan meg volt szabva az adó mértéke. Egyházi tized (10%), kilenced (10%), elhúzódó háborúskodás idején extra adók (alkalmi) amit csak azok fizettek, akik családjából senki nem vállalt hadi szolgálatot. Ezek összesen maximum 30%-ot tesznek ki. Most gondolja végig mindenki, hogy neki ennél többet vonnak-e le (adó, Tb, nyugdíj, stb) a fizetésből, vagy kevesebbet . Döbbenetes, hogy a sötét középkorban többet tarthattak meg az emberek…

Másrészről a fenti városi legendának ellentmond még jópár dolog. Közvetett bizonyítékok a népművészeti alkotásaink is. Ki hiszi azt el, hogy az éhező jobbágyok ahelyett, hogy élelmet próbáltak volna termelni/keresni inkább hazamentek és faragtak egy tulipános ládát? Vagy ebéd helyett művészi mintákkal díszítette az evőeszközeit, tányérját, hogy a vacsorára félretett penészes száraz kenyeret, ne egy egyszerű tányérból kelljen megennie. Honnan volt erejük és idejük az egész napi kizsákmányolás után, ilyen népművészeti gazdagságot létrehozni (dalok, táncok, mesék, kézműves tárgyak, stb)? Felvilágosult korunkban ön hány ilyesféle alkotást hozott létre ebben az évben?

A mai kor embere dísztelen házakban lakik és dolgozik; dísztelen, funkcionális tárgyakat használ. Csak a kifejezetten gazdagoknak van lehetőségük körülvenni magukat kultúrával és esztétikummal, ilyen módon is védekezve a hétköznapok sivársága ellen. Ők azok, akik megengedhetik maguknak azt, amit a középkorban minden egyes jobbágycsalád megengedhetett. Érdekes dolgok ezek…

Arról ne is beszéljünk, hogy mennyi rengeteg munka van a téli időszakban egy önfenntartó gazdaságban. Tudom, mert én is egy ilyen birtokon élek. Tűzgyújtás, az állatok etetése és egy kis fahordás. Ha nem sietek akkor 1,5 óra naponta. Gondolom korunk átlagembere ennél sokkal kevesebbet dolgozik a téli időszakban. Hála a technikai fejlődésnek nem kell tüzet gyújtani, mert van központi fűtés (vagy gázkonvektor). Ha nem kell tüzet gyújtani, akkor mi a fenének hordana fát? Etetés is törölve, mert az állatok úgysem férnének el az erkélyen. A százforintos kérdés, hogy mit csinál korunk embere télen? 🙂

A válasz rémisztő és egyben érthetetlen is. Dolgozik! Napi 8-10-12 órát (általában másoknak). Szabad akaratából, mert ő egy szabad ember…

Written by Elric Freeman

A siker nem a kevesek kiváltsága, még ha sokszor úgy is tűnik. Tanulható, és én azt tűztem ki célomul, hogy minél több embernek segítsek a cikkeim, tanfolyamaim, személyes konzultációk által.

Tags: , ,

2 hozzászólás to " Rabok vagyunk vagy szabadok? "

  1. Réka szerint:

    Ó, mennyire a szívemből szóltál! 🙂 Ez az, ahogy én is érzek, amiért nem megyek vissza a tanyáról semmilyen munkahelyre…

Te mit gondolsz?

Copyright © 2009 Teljesség Forrása. All rights reserved.
Designed by Theme Junkie. Powered by WordPress.