You are here: Home // Egészséges élet, Permakultúra // Kerti tó a Permakultúrában

Kerti tó a Permakultúrában

permakultúra kerti tó

kerti tó befagyva

Permakultúra fórumokon sok kérdést kaptam a kerti tó elkészítésével kapcsolatban, ezért gondoltam írok a miénkről egy rövid cikket.

Nálunk enyhén lejtős a kert, mert domboldalban lakunk. A ház elhelyezkedése (és az egyéb sajátosságok) miatt nem tudtuk a tavat a terület legmélyebb pontjára rakni, ahol a legoptimálisabb lenne, de egy kis töprengés után sikerült olyan helyet találni, ahol “nincs útban” és könnyen tudunk ereszcsatornákat odavezetni. Ami fontos volt, hogy a tó nem lehet túl mély, mert pici gyerekek is vannak a családban. Figyelembe véve a várható téli fagyok mértékét és a gyerekek jövőre várható magasságát a mélység 110 cm lett. További biztonsági intézkedés, hogy a tónak nincs 90 fokos meredek fala, hanem minden irányban enyhén lejt (kb 110-120 fokos szögben). Terveztünk még körben egy lépcsőszerű peremet is kb 20-25 cm-el a teli vízszint alá (a szélessége kb 40-50 cm). Ennek két oka volt. Egyrészről ha valaki beleesik, akkor könnyebb kimásznia. Másrészről pedig a nyári aszályban jelentősen lecsökkenhet a vízszint és akkor az apróbb állatok (baromfi) már nem érnék el a vizet a partról. Ilyekor erre a “lépcsőre” állva tudnak majd inni.

Tóból nagyon kicsit nem éri meg csinálni, mert nem lesz elég víztartalékod a locsoláshoz aszály idejére és a kicsi vízfelület a természetes párakörforgást sem támogatja jelentősen. Szerintem olyan 20 m3-től felfelé érdemes gondolkodni. Hacsak nem vagy az ásás megszállottja, akkor ennyi földet célszerű markolóval kiszedetni és csak a végső simításokat végezni ásóval. Egy falubeli markolós 5-6 ezer forintért megcsinálja a nehezét 1 óra alatt. Neked csak le kell verned 4 karót a tó 4 sarkába, hogy lássa, hol kell markolnia. A kiásott földet érdemes a völgy felöli oldalra pakoltatni, ezzel is segítve a vízszintes felület könnyebb kialakítását.

A tó méretének és alakjának meghatározásakor én figyelembe vettem, hogy mekkora tófóliákat lehet kapni a barkács áruházakban. Találtam 6 és 8 méter széleset szóval a nagyobbikhoz igazítottam a tó szélességét. Figyelem! A tó mélységét is bele kell számolni (+ 40 – 40 centit körben a széleken). Van mindenféle képlet a neten a számoláshoz, de az elv megértéséhez elég bemenni a fürdőszobába egy hosszú spárgával. Mérd meg a kád szélességét a tetején és jelöld meg filctollal. Aztán ugyanezt a spárgát szépen fektesd végig a kád tetejétől az aljáig. Aztán végig az alján és fel a másik oldalon. Jelöld meg filccel ezt is, így össze tudod hasonlítani a két távolság közti különbséget. A + 40 centi körben azért kell, hogy földet/követ tudj rakni a fólia széleire, hogy ne csússzon vissza a tóba. Amire még figyelj, hogy ne oda rakd a tavat, ahol mennek a közmű vezetékek (víz, csatorna, villany), nehogy a markoló ezeket is kiássa.

Azon ne aggódjatok, hogy miből lesz benne víz, mert Magyarországon mindenhol van elég csapadék, csak az eloszlása rossz. Ha megoldjátok, hogy egy pince vagy háztetőről lejövő csapadékvizet belevezetitek a kerti tóba, akkor egy szezon alatt teljesen magától meg fog telni. Ha nagy a tető, akkor még sok is lesz a víz. Ezért érdemes már az elején megtervezni, hogy mit csinálsz a túlfolyó vízzel. Arra mindenképpen érdemes figyelni, hogy ne épületek vagy a kerítés felé vezesd el, mert alámoshatja a falakat, oszlopokat. Mi is kénytelenek voltunk több intézkedést meghozni, hogy kezelni tudjuk a rengeteg vizet. Első körben a tető távolabbi részéről már nem gyűjtjük a vizet a tóba. Aztán az eresz és a tó közé beiktattunk egy 1m3-es puffer tartályt, miután a tó már teljesen tele lett. Most először ebbe a “köbös” tartályba folyik az esővíz és csak ha a tartály tele van, akkor folyik a tóba. Alapból ebből a tartályból locsolunk, mert van rajta csap és kényelmesen aláfér a locsolókanna is. Ha még mindig sok a víz, akkor lehet gondolkodni kis patakon csobogóval … esetleg egy második tavon is. 🙂

Amit még érdemes tudni, hogy a kacsa/liba féle állatok szét fogják túrni a tavadat. Megeszik a vízinövényeket és összesározzák a vizet. Őket érdemes távol tartani a tótól. Algásodás ellen érdemes oxigéntermelő növényeket telepíteni a tóba. Ha kis ültető kosárban süllyeszted le őket a tó fenekére, akkor az éves tótakarításkor könnyebb dolgod lesz. Ezenkívül fontos még az árnyék is. Ez lehet egy közeli árnyékot adó nagyobb fa is, de használhatsz tavirózsákat is erre a célra. Az a lényeg, hogy a tó felszínének kb fele árnyékban legyen. Ebben segíthet a tó lépcsőjére ültető kosárban (a nap felöli oldalra) telepített nádféle is. Az is oxigént juttat a tóba, ha a vizet nem a talajszinten vezeted be, hanem kis vízesést vagy csobogót készítesz. De segítenek még az interneten rendelhető kis napelemes szökőkutak is. Ezek úsznak a víz felszínén és ha rájuk süt a nap, akkor vidám szökőkúttá változnak.

Written by Elric Freeman

A siker nem a kevesek kiváltsága, még ha sokszor úgy is tűnik. Tanulható, és én azt tűztem ki célomul, hogy minél több embernek segítsek a cikkeim, tanfolyamaim, személyes konzultációk által.

Tags: , , , ,

Te mit gondolsz?

Copyright © 2009 . All rights reserved.
Designed by Theme Junkie. Powered by WordPress.